A 139 méterrel a Duna fölé magasodó Gellért-hegy Budapest belvárosában, a Duna jobb partján
helyezkedik el. Tetejéről csodálatos panoráma nyílik a fővárosra. A legenda szerint a pogány
magyarok 1046-ban a hegy sziklás, Duna felöli oldalán egy hordóban gurították a mélybe a hittérítő
Gellért püspököt. Bár e hiedelem valóságtartalma megkérdőjelezhető, a 15. századtól Szent
Gellért-hegy nevet kezdik használni. A hegy oldalát a középkorban szőlő borította, és a terület
része volt a híres budai borvidéknek. A XIX. század végén a filoxéra támadásának köszönhetően a
szőlő teljesen kipusztult, és a hegy oldalait elkezdték beépíteni.
A Gellért-hegy tetején fekvő erőd a Citadella, melyet 1854-ben a Habsburg uralkodóház építtetett.
A 220 méter hosszú és 60 méter széles, illetve 12-16 méter magas és 4 méter falvastagságú erődítmény
érdekessége, hogy nem a város megvédése céljából, hanem épp ellenkezőleg, a pesti nép megfélemlítésére
épült. Ezt bizonyítják a városra irányuló ágyúállások is, de szerencsére végül csak díszlövések
alkalmával használták az ágyúkat. Az 1960-as évektől idegenforgalmi szerepet szántak neki. Szállót és
vendéglőt nyitottak benne. Mai vonzerejét a falairól a városra nyíló gyönyörű panorámának köszönheti.
A Citadella városra néző falának tövében áll a Szabadság-szobor, a felemelt kezében pálmaágat tartó nő.
Maga a szobor 14 méter, talapzatával együtt azonban 40 méter magasra emelkedik. A főváros egyik jelképét
1947-ben az akkori kommunista vezetés eredetileg a Budapestet a II. világháború végén a német megszállás
alól felszabadító szovjet hadsereg emlékművének szánta. Sajnos, mint később kiderült akkor a Vörös
Hadsereg inkább elfoglalta, mint felszabadította az országot, így a magyar kommunista rezsim bukása,
vagyis az 1989-es rendszerváltozás után a szobor talapzatáról eltávolították a szovjet katonákat ábrázoló
alakokat, és a városon kívül, egy mementóul szolgáló
szoborparkban helyezték el őket.
A Gellért-hegy barlangjai melegvizes kioldódás segítségével jöttek létre. Ezek közül az egyik
legismertebb a részben mesterségesen tovább bővített Szent István barlang, mely a Pálos Rend kápolnájának
ad otthont.
A hegy gyomrában kaptak helyet Budapest legnagyobb víztározó medencéi. A két medence tárolókapacitása
egyenként 40.000 m3. A 35 cm falvastagságú medencék födémszerkezetét 106-106 db pillér tartja.
A hegy lábánál feltörő gyógyhatású, melegvizes forrásokra alapozva a közelben már a török hódoltság
alatt (XV-XVI. Század) gyógyfürdőket építettek, és ma is több ilyet találunk (Gellért Fürdő, Rudas Fürdő).
A gyönyörű környezetnek, és a gyógyfürdők közelségének köszönhetően több szálloda is helyet kapott
a Gellért-hegy lábánál, illetve annak közelében. A legismertebb a Gellért Fürdővel egy komplexumot
alkotó, 1918-ban épült
Hotel Gellért. Superior szobáiból, és apartmanjaiból dunai
panoráma tárul elénk. Közvetlen mögötte, a hegy oldalában várja vendégeit a családias hangulatú
Kalmár Panzió. Ez a villanegyed Budapest egyik legelőkelőbb területe. A hegy másik oldalán
körülfutó Hegyalja úton egymás közelében fogadja vendégeit a
Hotel Gold Buda,
a
Hotel Bara és a
Charles Apartman Hotel. Innen 3 perc sétára,
az M1 és M7 autópálya Budapestre bevezető szakaszának végét jelentő BAH csomópont mellett helyezkedik
el a
Hotel Mediterran, a
Hotel Jagelló, és a város legnagyobb
kongresszusi kapacitásával rendelkező
Novotel Budapest Congress & World Trade Center.
